|
Kiállítás ajánló
|
|
Gaál József Brighella című kiállítása
2009. február 4. – 2009. február 28. Godot Galéria 1075 Budapest, Madách út 8. Megnyitó: 2009. február 4-én 20 óra A kiállítás megtekinthető február 28-ig, keddtől péntekig 10 és 18, szombaton 10 és 18 óra között.
|
|
„A kis brigantik! – hányszor hallottam gyerekként, a nagymama röstelkedve, de kedvesen kiáltotta. A kis zsivány, a kis gazfickó, tudtuk, hogy ezt jelenti, nem ismertük mi Brighellát, a színpadi bajkeverõt, a nagy intrikust, a ravasz és blöffölő szolgát. Ki gondolta volna, hogy Brighella az életben maradás, ki minden tettét jól megfontolja és a zűrzavarban is látja a valóságot. Elfelejtettük, amit még meg sem tapasztaltunk, mert az idealista mindig a fellegekben jár, megszédült Holdbohóc, Arlecchino a naiv. Az esendő, akiről Nietzsche mintázta az ábrándos keresztényt, aki a valóságtól menekülve inkább ájtatoskodik. Ha tudnátok, Hellequin a középkori mimus játékokban démoni figura volt, a misztériumjátékok emberkínzó ördöge. Még azt is elárulom, hogy a két zanni egy tőről fakad, angyali és démoni kettőssége. Nem kell önmagunkat megtagadni, a Janus-pofa két oldala mindig összecsúszik, főleg ilyenkor, karnevál idején. Ezért tudd meg, hogy a belsõ párviadal is nagy színjáték, mikor az első éned küzd a másodikkal, valójában Õ volt az első. Az ájtatosok mindig Arlecchino bánatos szenvelgésére figyelnek, mert milyen művészi hamis ábrándokat kergetni. A Clown, az öngyötrő művész maszkja, de a megvalósító, Brighella - lásd:briga - , aki a terhes munkát végzi és befejezi, vállalja a kellemetlenséget, a gondokat, alkudozik, intézkedik, civakodik, veszekedik. Megvalósítja az ábrándokat. Mintha minden ártatlanságnak vad és kiismerhetetlen táptalaja lenne, hogyan lesz Brighellából a hegylakó banditából találékony szolga? Stilizálás mindez, vagy egyre árnyaltabban fejezi ki a realitásokat. Egyedül Brighella az, aki fogja magát, és lesétál a színpadról, elvegyül a tömegben, folytatja szerepét….”
|
|