|
|
Kiállítás ajánló
A kiállítás fókuszában a párizsi Picasso Múzeumból kölcsönzött, Az olvasmány című kép áll, amelyet Picasso 1932-ben festett Marie-Thérèse Walterről. A kép a jellegzetes, kubisztikus formatorzítások ellenére portrészerűen mutatja be a festő kedvesét. A figura arcvonásaiban két nézet, a profil és a szembenézet egyesül, a kompozíciót alkotó vonalak és formák játéka pedig a fiatal lány arcélének és körvonalainak az ívét követi. Marie-Thérèse mindvégig Picasso múzsája maradt, noha csak húsz évvel később, a festő feleségének, Olga Koklovának a halála után kérhette meg a lány kezét, aki, mivel a gesztust ekkor már elkésettnek érezte, elhárította az ajánlatot.
Picasso minden korszaka egy-egy újabb asszony színre lépésével függött össze, mintha életműve a külső események egyfajta tükörképének felelt volna meg. Így kerül a kiállításra Picasso első párizsi szerelme, Madeleine anyaként, vagy Picasso első élettársa, Fernande Olivier, akihez egy életen át egyfajta cimboraság, cinkosság fűzte. Annak a fordulatnak a jellemző példájaként, amelyben Picasso modernizmusa 1917 után a klasszicizmus stílusjegyeivel egészült ki, kerül bemutatásra a festő felesége, az orosz származású balerina, Olga Koklova.
Ahogy Marie-Thérèse Waltert legtöbbször alva, lehunyt szemmel festette meg, úgy volt számára egy másik szerető, a fotóművésznő, Dora Maar a hisztériás rohamoktól szenvedő síró nő, a háború, a megtestesült szenvedés jelképe. Picasso 1943-ban ismerkedett meg a fiatal festőnővel, Françoise Gilot-val, akivel egy évtizedig tartó kapcsolatukból született két gyermekükről, Claude-ról és Palomáról készített kettős portré is látható a kiállításon. Picasso szerelmeinek sorát azok a rajzok zárják, amely a már majdnem nyolcvan éves mester utolsó feleségét, a nála negyvenöt évvel fiatalabb Jacquelin Roque-ot ábrázolják.
A Marie-Thérèse Walter portréja köré szerveződő kiállítás a Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményéből, valamint külföldi közgyűjteményekből, a stuttgarti Staatsgalerie-ből, illetve a párizsi Picasso Múzeumból kölcsönzött grafikai lapokkal egészül ki, a lehető legteljesebb képet adva a megnyugvást soha nem találó géniusz múzsáiról.
|
|
